magdireceptek

Az én (post)covid történetem – 2. rész

 Ismét itt vagyok és ezúttal, ahogy az előző bejegyzésben ígértem, azt írom le, hogyan jöttem rá, hogy ételintoleranciáim alakultak ki a covid vírus következtében és mit lehet ilyen esetben tenni?  Februárban kaptam egy bétablokkolót, a postcovid miatt kialakult magas pulzusomra. Sajnos (vagy inkább hála érte?)  nem sokáig szedhettem, mert egyrészt nagyon levitte a vérnyomásomat (75/65 volt a maximum), másfelől ráerősített a vírus által kiváltott emésztési zavarokra. Így a kardiológussal egyeztetve inkább elhagytam a bétablokkolót, és kb 7 hónapig extrém magas pulzussal éltem – kétszer be is kellett menni a sürgősségire. 

Milyen tüneteket okozott a bétablokkoló mellékhatás a ill. természetesen a vírus is?
– erős migrénes fejfájás 
– „égő fej” érzés (belülről) 
– hányinger
– nagyon gyakori hasmenés 
– puffadás
– piros foltok az arcon (mintha alkoholbeteg lennék) 
– kiütések felkaron és lábon 
– álmatlanság
-levertség, elesettség érzés
-nagyon erős szédülés
-extrém alacsony vérnyomás 
-bizonyos ételek elfogyasztása után nyelőcső beszűkülése, fulladásérzés,
-szorongás. 
Mivel ezek nagy része postcovid tünet is lehet, így hetekbe telt, mire sikerült leszűkítenem a kört: elsősorban az tűnt elég valószínűnek, hogy hisztamin intolerancia alakult ki nálam. Mi is ez? A hisztamin nevű anyag a szervezetben a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület. Ha a tároló sejtekből felszabadul az immunrendszer védelmi részeként,  gyulladás kialakításában van fontos szerepe.  A felszabaduló és a keringésbe kerülő, illetve a táplálékkal bevitt hisztamin lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim felelős. Ha a bélfalban található enzim működése  valamilyen betegség vagy gyógyszerfogyasztás miatt  csökken, vagy túlságosan nagy mennyiségű hisztamin jut be a szervezetbe, amit nem képes lebontani, akkor különböző tüneteket okozhat, ezt nevezzük hisztaminintoleranciának. A szerzett hisztaminintolerancia lehet átmeneti és ebből adódóan visszafordítható, ha a kiváltó ok megszűnik.
Vannak hisztamint nagy mennyiségben tartozó élelmiszerek, illetve hisztamint felszabadítóak is. A hisztamint tartalmazó élelmiszerek 0-tól 3-mas számmal vannak jelölve, a diétában főképp a nullás élelmiszerek fogyaszthatók. 
Ilyenek például a brokkoli, cékla, cukkini, saláták, uborka, karfiol, sütőtök, burgonya, rizs, gluténmentes gabonák, őszibarack, alma. 
Nagyjából a többi zöldség és gyümölcs, glutén, tejtermékek jó része nem fogyasztható, illetve ami vegánként nagy problémát okozott, hogy a fehérjében gazdag hüvelyesek, olajos magvak fogyasztását teljes mértékben mellőzni kellett. Van pár fogyasztható tejtermék, én azonban nem szerettem volna ezeket enni. Így barnarizs fehérjeport és kendermag fehérjeport fogyasztottam, ill fogyasztok most is. Növényi tejek közül csak a kókusztejet és rizstejet bírtam inni. 
Azonban kb 4 hónap szigorú diétatartás mellett is maradtak tüneteim,  így elkezdtem megfigyelni, a tünetek mely ételekhez köthető. Például élesztő fogyasztást követően szédültem,  ha glutén tartalmút ettem, azt követően fájt a fejem. 
Ekkor kerestem fel a posztcovid gasztroenterológiai ambulanciát.  Ott, ahogy az előző bejegyzésben is írtam, újabb vizsgálatokat javasoltak. A hasnyálmirigy, máj, epe értékeknél volt probléma. Érdekes módon allergiavizsgálaton pl.nem mutatott ki tejtermékre (tejfehérjére, tejcukorra sem allergiát) semmit sem a teszt, azonban, miután megittam az oldatot, szinte egész nap ment a hasam. Ezért saját szakállra úgy döntöttem, nem hagyom annyiban, és nemcsak ételallergiát nézetek, hanem    
ételintoleranciát is. 

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között? 

Az ételintolerancia a szervezet abnormális reakciója bizonyos ételekre, melynek hátterében többféle mechanizmus állhat. Az ételintolerancia népbetegség, minden harmadik embert érint, gyermekeknél még gyakoribb. Sokszor mégsem jut eszünkbe, hogy tüneteink mögött ételérzékenység állhat.  Az allergiával ellentétben az intolerancia tünetei az étel elfogyasztása után nem azonnal jelentkeznek, hanem hosszabb idő alatt alakulnak ki. Ezért laboratóriumi diagnosztika nélkül szinte lehetetlen meghatározni a pontos kiváltó okot.Ételintolerancia esetén a táplálékot lebontó enzimek mennyisége csökkent, vagy teljesen hiányoznak. Ez az oka annak, hogy az elfogyasztott tápanyagokat a szervezet nem képes megemészteni. Az étkezés után több órával, bizonyos esetekben azonban napokkal később jelentkeznek a tünetek. A háttérben álló bélműködési problémákhoz a nem megfelelő emésztés, a bélfal áteresztőképességének fokozódása okozhatja.  Hosszas keresés után a Foodtest 200+ (www.foodtest.hu) nevezetű vizsgálatra esett a választásom.  Ez a jelenleg elérhető legkorszerűbb ételintolerancia vizsgálat: néhány csepp vérmintából több, mint 220 féle élelmiszer fehérje ellen termelt IgG antitest mennyiségét mutatja ki. Fehérjechip alapú laboratóriumi vizsgálat, mely számszerű értékekkel mutatja, mely ételekre milyen mértékben vagyunk érzékenyek.  A következő bejegyzésben leirom a céggel (foodtest.hu) kapcsolatos tapasztalataimat, hogy az intolerancia beazonosításán kívül miben segítettek még, mikre vagyok érzékeny és milyen diétát tartok. 

Ezeket olvastad már?

Tavaszi raguleves

vega_pokemontrainer4000

Finom forró leves a szeszélyes tavaszi napokra.:-) Hozzávalók: 4 közepes sárgarépa2 közepes krumpli1 kisebb karalábé3 nagyobb gomba1/2 konzerv zöld húsú...

Marcipános-sárgabarackos zabkása

vega_pokemontrainer4000

Ez valami fantasztikus volt, mindenképp érdemes kipróbálni, aki szereti az édes reggelit, annak akkor, aki nem, annak ebéd utánra, estére....