Fél év…

Drága kislányunk féléves lesz, éppen egy hét múlva. Gyorsan elment ez az idő, de rengeteg minden történt, sűrű és azért fárasztó is volt:-)

Az elején a sárgasággal vettük fel a küzdelmet, sikeresen, majd az erőteljes hasfájós korszak következett, és ezt követően a fogzás indult el. Időközben 3 hónapos kora óta elindultak az átaludt éjszakák, amiket mindig megzavart valami: 3 napos kórházi tartózkodás (vírusos hörgőgyulladás, majd hasmenés, enyhe kiszáradás), majd az intenzív fogzás. 

Egyik nehézséget sem cserélném el, ha újrakezdődne ez az egész álom 🙂 Minden így volt jó, és hála Istennek, kislányunk egy kedves, mosolygós, kiegyensúlyozott lény…amikor épp nem nyűgös a fogai miatt 😉 de még azt is szeretetre méltóan teszi. Szeretjük, mert létezik. Minden mozdulata, gesztusa kedves, és megható.

1 hónapos korában tanult meg szopizni, addig fejtem a tejet, könnyek közt szoptattam, azóta is az egyik legcsodálatosabb dolog ez, ahogy minden evés után rám kacag, majd átadja magát az evés utáni „kajakómának”: széttárt kezekkel, nyitott szájjal alszik.
A 2. hónapban kaptuk az első mosolyt, ez is könnyeket csalt a szemünkbe. Aztán jött a kacagás, huncut mosoly, 4 hónaposan az átfordulás, majd ugyanakkortól nagy kádban fürdés: tempózás, úszkálás, és „ugyemilyenügyesvagyok” nézés. Majd nyitottság a világra.

Az utóbbi két napban előbújt az első két fogacska, éppen apa születésnapjára. Tud időzíteni a kis manó, bár ezt már születésénél is megtapasztaltuk. 

1 hét múlva indul a hozzátáplálás, eddig csak anyatejet  evett-ivott. 

2380 grammról indultunk, most 7500 gramm. Hetek óta kinézi az ételt a szánkból, nyúl a tányér, pohár ,kanál fele, szerintem öröm lesz etetni. 🙂  

Így a blogon indul majd hozzátáplálós rész is. Most egyelőre még több a kérdés bennem, mint a válasz, de még van egy hetem utánanézni-érdeklődni 🙂